Csendes, barátságos, megfizethető, de a családok mellett baráti társaságoknak is jó választás.
A biciklitúránk első napján, eléggé leharcoltan érkeztünk az Andreas Panzióba Badacsonytördemicre. Tekertünk felfelé a domboldalon, nagyjából minden energiánk elfogyott, és csak homályos elképzeléseink voltak arról, hogy mire számítsunk, amikor megláttuk a bejáratot:
Olyan ismerős volt. Próbáltam visszaemlékezni, hogy mikor jártam erre, aztán beugrott, hogy másfél hónappal korábban, amikor autóval fedeztük fel a környéket, és amikor annyira megtetszettek Badacsonytördemic macskaköves utcái, megálltam már itt egyszer, és lefotóztam a hordót, meg a szalmabábot, aki megpróbált becsalni az étterembe.
Hát most bementünk. Jáger András, a tulajdonos fogadott minket, aki jelenleg épp recepciós, szállodaigazgató és szakács is egyben. A balatoni négycsillagosok tele vannak, de az olcsóbb panziók a válság óta nem pörögnek olyan nagy fordulatszámon, úgyhogy egy átlagos hétfőn minden munkát el tud látni egyedül is.
Pedig az Andreas megérdemelné, hogy bőven legyenek benne vendégek. Egyrészt mert megfizethető: a szálláskeresőnkben már 12 ezer forintért megkaptok egy szobát egy éjszakára a főszezon közepén, ami két főre ebben a minőségben ajándék.
A szobák ugyanis nagyon barátságosak, otthonosan rendezték be őket. Sok bennünk a fa, a falakon, az ajtókon, a padlón, vannak szőnyegek, de még könyvespolcok is, tele könyvekkel. Nem is gondoltam, hogy néhány könyv ennyit tud dobni a hangulaton. Klíma nincs a szobákban, így azok be tudnak melegedni, de a tévén elég sok csatorna jön be, és a fürdőszobák kellemesen tágasak (azért nincs mindegyikben sarokkád).
A szobákhoz kétezer forintért kapsz félpanziót. A reggeli szuper, nincs ugyan nagy választék, de legalább nem a legolcsóbb párizsival szúrják ki a szemed, mi például a tulajdonos házi készítésű mangalicakolbászából kaptunk, ami simán lenyomja a legtöbb négycsillagos steril reggelijét. A konyha is jó, amit vacsorára kóstoltunk, az mind gazdagon fűszerezett, házias fogás volt, és megint csak izgalmasabb, mint a nagy hotelek futószalagon készített ételei.
A szállóhoz wellness is jár, ez azonban már feláras, nagyjából a szokásos árakkal: a szaunák hatszáz forint fejenként, a pezsgőfürdő ezer forint, de ezt a viszonylag alacsony szobaár magyarázza, meg az, hogy minden vendég után cserélik a vizet, aminek azért elég komoly önköltsége van (a csaj nem jár a szaunához).
A hotel hangulata jó, van külön borház, szóval fokozottan alkalmas arra, hogy barátok, kollégák, legénybúcsúra készülők, csapatok kivegyék az egész épületet, aztán együtt ünnepeljenek a hosszú asztaloknál, vagy a kültéri kemence mellett, de ha épp nincs ilyen rendezvény, nagyon csöndes a hely, úgyhogy olcsóbb, személyesebb szállásokat kereső családoknak is jó választás lehet az Andreas.
Itt tudsz érdeklődni az árakról, szolgáltatásokról.
Sokan hiszik azt, hogy akkor edzenek jól, ha minden futás során szanaszét szakadnak, ömlik róluk a víz, kapkodják a levegőt és vörös fejjel, az ájulás szélén fejezik be a tréninget. tovább