Szeptemberben forgatták le a „Mesterek mestere” című, svéd valóságshow legújabb évadját a Balatonnál, amely akár többszörösére is növelheti nyáron az észak-európai régióból érkező turisták számát.

Egy hónapon keresztül forgatták a balatoni térségben annak a svéd valóságshow-nak a negyedik évadját, amely a Magyar Turizmus Zrt. és a Meter Film Television AB produkciós iroda közreműködésével jöhetett létre. A műsorban korábbi legendás bajnokok versengenek egymással az észak-európai térségből, akik közül a legjobb a játékok végén elnyeri a „Mästarnas mästare” (Mesterek mestere) címet. A hazánkban ismert valóságshow-kkal ellentétben itt a résztvevők összesen huszonegy sportág képviselői, akik korábban mindannyian nyertek aranyérmet valamilyen világversenyen, de már mind visszavonultak az aktív sporttól. Elég olyan legendákat megemlíteni, mint Jörgen Jönsson, a New York Islanders NHL-csapatának egykori jégkorongozója, Thomas Johansson, a kilenc ATP-tornán (köztük egy Roland Garros győzelem) diadalmaskodó egykori teniszező vagy az 1990-ben a világ legjobb kézilabdázójává választott Magnus Wislander, hiszen ezek a nevek önmagukért beszélnek…

Nem is meglepő, hogy az adás első három évadja norvég és svéd nézők százezreit vonzotta a képernyő elé, akik korábbi kedvenceikért szoríthattak a különböző játékos, de mégis embert próbáló feladatokban. Mivel a műsor vetítési időszaka a nyári főszezon elé esik, a verseny kiváltképp hatékony reklámmal szolgálhat a helyszínt biztosító ország turizmusa számára. Az első széria felvételeit Spanyolországban készítették, míg a harmadik évadot Ciprus egyik magával ragadó partvidékén vették fel, de a legérdekesebb turisztikai adatokat a második széria szolgáltatta. A Máltán forgatott epizódok levetítését követően szemmel láthatóan megnőtt az észak-európai térségből a szigetországba érkező vakációzók száma. Olyannyira sokan akartak Svédországból és Norvégiából Máltára utazni a 2009-es széria után, hogy meg kellett duplázni a sziget légi kapacitását, sőt a „Norwegian” légitársaság is változtatott korábbi szokásain, és a nagy érdeklődésre való tekintettel menetrend szerinti járatokat vezetett be Málta és Norvégia között.

Nem csak az a kilenc, egyórás televízióadás jelent komoly „reklámfelületet” a Balatonnak és egyben hazánknak, hanem az is, hogy a műsor vetítése alatt a helyi bulvárlapok is folyamatosan a versenyről, és annak helyszínéről cikkeznek. A korábbi évadok adatainak alapján jelenleg kevés olyan norvég illetve svéd polgár akad, akinek az elmúlt néhány hétben nem sikerült volna megismerkedni-e kellőképp a magyar tengerrel. Ez pedig nagyon fontos abból a szempontból, hogy az észak-európai térségben élők akármennyire is pozitív véleménnyel bírnak országunkat illetően, szinte semmiféle ismerettel nem rendelkeznek hazánk vakációzási lehetőségeivel kapcsolatban.

Szabó Ferenc